Ráz a kilincs. Ráz a csap.

Jellemzően téli jelenség. Amikor a levegő száraz, és sok a ruha rajtunk. A sok műanyag ruhával a műanyag széken a műanyag padlón a műanyag asztalon jól feltöltjük magunkat. A sztatikus feltöltődés nyáron a nedvesebb levegőn át a nagyobb ruha nélküli testfelületünkből könnyebben távozik (kisül). Megoldás lehet a párásítás, a lengébb öltözék, a sok növény. Vannak már antisztatikus, földelhető padlók, szőnyegek is. És plusz egy tipp: ha tudom, hogy ott a kilincs, ami meg fog rázni, akkor meg kell próbálni irányítani a kisülést például egy ruhadarabon keresztül hozzáérni. Így is fog ütni, de kisebbet.

Miért szárazabb télen a levegő?

A levegőt képzeljük el úgy, mint egy szivacsot. Ez a szivacs összenyomódik ha hideg van, kitágul ha meleg van. Ha nyáron esik az eső a levegő a nedvességtartalom egy részét felveszi, magában tartja. Ezért van az, hogy sok esőben a beltérben is nehezebben száradnak a ruhák. Télen az összenyomódott levegőben kisebb hely marad a nedvességnek, így az kicsapódik. A fűtött területeinken a levegő ugyan kitágul, de ez az a levegő, ami előbb, vagy utóbb bejut kintről csökkent ndevességtartalommal. Így ez a levegő felmelegedve még kisebb relatív páratartalommal rendelkezik.

EPH okosan.

"Ilyen már nincs is", "megváltozott a neve",  "Én úgy tudom, hogy csak a nagyobb felületeket kell bekötni" "..." 

Néhány félreértés magyarázata és némi infó a helyes kivitelezéshez.

Az EPH egy rövidítés EgyenPotenciál Hálózat. A fogalom neve nem változott meg, csupán az EPH gerinc vezeték szabványos neve lett védőösszekötő vezető. 


Volt idő, amikor méret meghatározás szerint a kisebb felületeket nem kellett bekötni, de az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 415.2. része már nem tartalmaz ilyen előírást. A szabvány szerint be kell kötni az idegen vezetőképes részeket. Az idegen vezetőképes részek azok, amik vezetik az áramot, de nincs elektromos táplálásuk. Tehát lépcsőkorlát, csővezetékek, stb.


Nem kell bekötni, de erősen javasolt: műanyag szennyvízcső (fém közdarabbal beköthető); 

elérhető tartományon kívül eső vezetőképes szerkezetek (az elérhető tartomány 2,5m.) tehát ha nincs elektromos berendezés, készülék ilyen távolságon belül, akkor nem kell bekötni a fém polcot például;

azt a fém szerkezetet sem kell bekötni, ami teljesen biztos, hogy nem közvetíthet idegen potenciált (pl.: ajtótok) de ha az ajtótokban villanykapcsoló van, akkor kötelező a földelés.


Néhány alapvető tanács a kivitelezéshez. Az egyes szerkezetek nem felfűzhetőek, hanem  EPH csomópontot kell kialakítani. A gerinc minimális keresztmetszete 6mm2 a leágazásoknál pedig 4mm2 a minimum. EPH célra gyártott alkatrészeket használjunk. Megfelelő kötések kialakítása szintén erre gyártott alkatrészekkel (saruk, érvéghüvelyek..) 





Miért lett 230V a 220-ból?

Az Elektrotechnikai Szabványosítás EU Bizottsága (CENELEC) 1983-ban kezdte el a feszültségszint szabványosítást, ami Magyarországon 1992-ben kezdőtött meg. A cél egy egységes feszültségszint, amely az EU-n belül megegyező, így az ide gyártott készülékek feszültségszintje is egyforma lehet. Technikailag pedig igazodik a nagyfeszültségű hálózatokhoz 10kV, 20kV, amelyekről a 400V előálítása egész számú transzformátor áttétellel kivitelezhető. 10000/400=25, amíg a 10000/380=26,31578947

1,5mm2 16A már csak 13A

Igen, semmi baja nem volt az 1,5mm2 keresztmetszetű vezetéknek a 16A-től akár hosszabb távon sem. Viszont ha a maximális terhelés közelében használjuk, akkor nagyobb a veszteség (az az energia, amit a vezeték fogyaszt). Tehát a kevesebb veszteséggel járó megoldás a keresztmetszetek növelése. Ha ökölszabály szerint szeretne valaki kiválasztani az 5-52 szabvány által előírt keresztmetszetet, akkor javasolt eltolni az áramértékeket a régi táblázatban egyel rosszabb irányba. 1mm2 - 8A, 1,5mm2 - 13A, 2,5mm2 - 20A, 4mm2 - 25A, 6mm2 - 32A, 10mm2 - 40A, 16mm2 - 50A. De a szabvány tartalmazza a pontos kiválasztást, ami nem csak a keresztmetszettől, hanem a környezeti hőmérséklettől, valamint az elhelyezéstől is függ.

Hova kell firelé? (RCD)

Javasolt mindenhova, hiszen nem csak az áramütéstől véd, hanem a tűztől is. Egy elöregedett készülék szigetelése ha leromlik akkor elkezd testelni, így a firelé le fog kapcsolni.

Firelé, vagy szabványos nevén RCD, de nevezik még áramvédő kapcsolónak is.


Kötelező 2017-óta lakóépületek MINDEN áramkörébe (nincs kivétel, társasházi lépcsőházba, a lakásba, az udvari fogyazstókhoz...) 

Kötelező továbbá a fürdőkádat, vagy zuhanyt tartalmazó helyiség összes áramkörébe.

Kötelező minden dugalj áramkörbe.

Kötelező építési területen minden nem fixen bekötött áramkörbe.


Gyakori kérdés, hogy elég-e egy RCD központilag. Igen, de egy hiba esetén nehezebb lesz a szelektálás. (Ha rossz a bojler a hűtő sem fog menni)


Nylon sorkapocs NE!

Az egyszerű sorkapcsok nylon, vagy PE műanyagból, általában 12-es osztásban kerülnek forgalomba, van köztük olyan is, amely akár 25mm2 vezeték keresztmetszetet is képes fogadni (az lehet akár 63A terhelés is) Ezt a kötőelemet ha tisztességesen meghúzod, akkor a bronz persely alul jellemzően eltörik, ezáltal rossz villamos kötést készítettél. A befogadó, a vezetékkel érintkező rész rendkívül kicsi, tehát ha az előbbiek szerint nem is törted el, akkor a kis felület miatt fog melegedni. A folyamatos használatban kilazul a kötés. Kis keresztmetszeteknél használj inkább karbantartásmentes kötőelemet, nagyobb keresztmetszeteknél pedig fővezetéki sorkapcsot.

Föld sínbe nem tudom bekötni a betápot.

A kötőelem amit keresel a csapostüske, vagy tüskés bekötőkapocs. Gyakori hiba hogy a védővezető és a nullavezető gyűjtősín nagyobb betáp vezeték keresztmetszetet nem fogad, nem lehet bekötni. Ilyenkor jön a barkács.. kétfelé osztott vezeték két érvéghüvellyel, a vezeték pászma csak egy részének bekötése.. Használj csapostüskét, ami egy, vagy több tüskével lehetőséget ad a nagyobb keresztmetszet bekötésére.

Hamarosan további tartalmak.

© 

Tájékoztatjuk, hogy a weboldalak teljes (képi, design és szövegi) tartalma bejelentésre és bejegyzésre került a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál. A szerzői jog tulajdonosa FARKAS György. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. A weboldal és aloldalainak változásai archív formában megtalálhatóak a https://archive.org/web/ oldalon is.